Kisteleknek már az 1820-as években fejlett takácsipara volt. Néhányan iparjogosítvánnyal is rendelkeztek, de zömmel háziiparosok űzték a szövés mesterségét. 1927-ben 7 takács működött, de csak 1 volt képesített mester.
Még az 1970-es évek első felében is dolgozott Seres Mihály kisteleki takács, aki 1927-ben szegődött el inasnak Volford (Birgés) Sándorhoz, majd a következő évben Pálmonostorán vásárolt egy szövőszéket és önállósította magát.
Sok tanyán az 1930-40-es évekig rendszeresen termeltek kendert, de csak saját szükségletükre. A felnyűtt kendert a tanyához közeli vízállásokban kb. két hétig áztatták, majd ősszel az asszonyok törték, tilolták, gerebenezték. A zsáknak való fonalat férfiak kallantyúzták, a vászonnak valót pedig télen az asszonyok fonták pörgőrokkán.
A kisteleki takácsok főleg hozott anyagból szőttek. A megrendelők a télen font fonalat tavasszal vitték a műhelybe.
Az 1930-as években a hozott anyagból szőtt vászon rőfjét (1 rőf =78 cm) 2,5 kg rozsért készítették. A hivatásos takácsok az 1920-as években törülközőt, sütőabroszt, kenyérruhát, lepedővásznat is árultak a kisteleki piacon.
Seres Mihálynak még az 1970-es évek elején is volt évente legalább 100 megrendelője, de többnyire már csak rongyszőnyeget készített.
(Forrás: Juhász Antal (szerk.): Tanulmányok Kistelek történetéből….1976.)
Fakorongokból és pálcákból álló, forgó eszköz, mely a fonalköteg legombolyítására szolgált.
Fából, fém alkatrésszel készült,nyeles, forgatható kéziszerszám, amit kender fonására, több szál összesodrására használtak.
Sűrű vasfogakkal ellátott eszköz, amit a tilolást követően a kender fésülésére, a rostszálak vékonyítására használtak.
Kör alakban sűrű vasfogakkal ellátott eszköz, amit a tilolást követően a kender fésülésére, a rostszálak vékonyítására használtak.
Fából esztergált, fonásra használt, lábbal hajtott szerkezet, ami a a szálakat fonallá sodorja és feltekeri a csévére.
Fából esztergált, fonásra használt, lábbal hajtott szerkezet, ami a a szálakat fonallá sodorja és feltekeri a csévére.
Vászon és rongyszőnyeg szövésére használt fából készült állványos szerkezet, ún. vízszintes szövőszék.
Keményfából készült, lábakon álló, kendertörésre használt szerkezet, mely az egykarú emelő elvén működik.
Keményfából készült, lábakon álló, kendertörésre használt szerkezet, mely az egykarú emelő elvén működik.
Keményfából készült, lábakon álló, kendertörésre használt szerkezet, mely az egykarú emelő elvén működik.
