Könnyű acél metszőolló, ún. kecskeméti olló.
Egykerekű, saroglyás teherszállító eszköz.
Cseréplocsoló, népi nevén luklocsoló. Égetett agyag, engobozott, nyakán két csík díszítéssel.
Kovácsoltvasból készült horgas szerszám, melynek segítségével kisebb mennyiségű szénát húztak ki a szénaboglyából.
Fából faragott, hasított, csapolt, szögelt háromágú ún. német villa.
Szalmából font, spiráltechnikával készült, hasas, keskeny nyakú, keskeny szájú edény,alul-fölül nyitott, fenék rész nélkül.
A kasza fenésére, élezésére szolgáló hosszúkás terméskő, melyet az ország hegyvidéki területein termeltek ki, és onnan szállították az Alföldre.
Szemes termények tisztítására, osztályozására szolgáló szerkezet.
A fiatal borjak szopását akadályozó eszköz.
Nyeles, V alakú, éles pengével rendelkező szénavágó vagy kazalmetsző, az Alföldön elterjedt szerszám.
Tölgyfából újabban eper- vagy akácfából készített bortárolásra használt, fadongákból, fémabroncsokkal összeerősített tárolóedény, amit kádárok készítettek.
Igaerővel vontatott talajművelő szerszám, a szántás eszköze.
Téglalap alakú hegyes fogakkal ellátott fésűszerű vaseszköz, amit a lovak, tehenek szőrének tisztítására használtak.
Sima élű sarló.
Csapolt ágú kampó.
Nyitókapa, melynek elterjedési területe a Duna-Tisza köze.
Fából készült, tekerős eszköz, amit széna-, és szalmakötél sodrásához használtak.
A szőlő összezúzását segítő vashengeres, kézzel hajtott, deszkából készült szélesedő garattal rendelkező darálószerkezet, amit a szüretelőkádra helyeztek.
Igaerővel vontatott talajművelő szerszám, a szántás eszköze.
Szőlőkapálásra használt kéziszerszám.
Keményfából készült asztalos szerszám, egyenes élű késsel.
Juhnyíráshoz használt szívkengyeles olló, amit jobb kézben tartva használtak.
Juhnyíráshoz használt szívkengyeles olló, amit a jobb kézben tartva használtak.
Egy darabból álló vaseszköz, amit a kantárra téve a ló szájába tesznek, hogy a gyeplővel irányítani tudják.
Két darabból álló karikás zabla vasból.
Sima élű sarló.
Sima élű sarló.
Sima élű sarló.
Sima élű sarló.