Fából készült, esztergált, flóderozott szék.
Népi neve: kétkézvonó, háncsoló.
A paraszti konyha étkezéshez használt eszköze.
Piros bársony papucsfej, pipacsos-búzavirágos hímzéssel, szalagozással.
Téglalap alakú lapátszerű eszköz, amivel mosás közben a kilúgozott ruhát csapkodják, sulykolják.
Mosásra szolgáló, téglalap alakú, fa kerettel ellátott, bordás fémlemezből készült eszköz.
Fajanszból készült kis tál, fehér alapon bordó, virágmintás díszítéssel.
Üveg italkiöntő, alsó részén aranyozott díszítéssel.
Színesfémből készült, nyeles merőkanál, leves tálalásához.
Fából faragott henger alakú krumplitörő.
Téglalap alakú faeszköz, középső részén fémből készült pengével, ami zöldségek (káposzta, tök) reszelésére szolgált.
Öblös, sötétzöld, 5 literes borosüveg, amit régen gyakran vesszőből fonott borítással fedtek, be és fonott füllel láttak el.
Fiókos, polcos, felül üvegezett konyhaszekrény, vagy "kredenc".
Támla nélküli fából készült ülőalkalmatosság, amit a konyhában vagy a tornácon tartottak.
Kívül barna, belül szürke, kétfülű, zománcozott széles szájú,öblös nagyméretű edény.
Deszkából készült ládaszerű eszköz, két fogantyúval, melybe a pelyvával, vízzel összedagasztott agyagos sarat tömték, majd a tégla szerű vályogot kiborították, napon szárították és gúlába rakták.
Fa és fémfelületek símítására használt érdes fémszerszám.
Kovácsoltvas, öntödében készült, faszénnel működő vasaló, két oldalán huzatnyílásokkal, fa fogantyúval.
Tehéntej tárolására szolgáló, magasabb, nyúlánk alakú, egy füles, cserépedény, belül mázas, kívül mázatlan.
Fehér porcelán kistál, pöttyözött, domború mintázattal a külsején, hullámos peremmel.
Fajanszból készült kis tál, fehér alapon bordó, virágmintás díszítéssel.
Eltérő gyártmányú fehér, étkezésre használt fajansztányérok.
Kis méretű, középső részén öblösödő üveg.
Ovális, hullámos szélű tálca.
2 literes, kék zománcos bádog vizeskanna.
1 literes fehér zománcos tejhordó- és tároló edény, fa fogantyús füllel, fedő nélkül.
Favázas, ívelt szűrő, lyukacsos lemezzel az alján.
A rosta a szitánál ritkább szövésű eszköz, amit a csépelt gabona törektől való megtisztítására használtak.
A szitát régebben az őrölt, darált gabona osztályozására, a liszt és a korpa szétválasztására használták.
Keményfából esztergált nyújtófa, két végén elkeskenyedő nyéllel.